Patapoklosi község Baranya megye nyugati részén, közel a baranyai-somogyi megyehatárhoz, a Szigetvári kistérségben helyezkedik el. Fekvése szerint a Zselicség lábánál, Szigetvár északkeleti szomszédjában fekvő zsáktelepülés. A község csak közúton érhető el: Szigetvár nyugati peremén a 6. számú főútról északra kell kanyarodni Somogyapáti felé, majd balra kitérni Patapoklosiba.
Népessége: 345 fő (2013. január 1.) Népsűrűség: 27,35 fő/km² Terület: 12,65 km²

Története

Patapoklosi 1950. szeptember 6-án jött létre az egykori mezőváros Pata és a Keleti-Gyöngyös túlpartján fekvő Poklosi egyesítésével. Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy megyéhez tartozó elődtelepüléseit a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.
Pathaa első okleveles említése 1283-ból maradt fenn. Poklosi a magyar középkorban kis falunak számított, oklevélben 1431-ben bukkant fel, mint Patához tartozó falu.
A török időkben mindkét település-, a mellettük fekvő Hosszúfalu-val együtt elnéptelenedett a környéken folyó harcok miatt. A faluba később magyar lakossággal települt újra. A 17. századtól folyamatosan lakták.
1836-ban a községet nagy kolera járvány sújtotta, mely a lakosság közt nagy pusztítást végzett. A 20. század elején Pata és Poklosi is Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott.

A helytörténeti kutatók szerint a Pota, Pata személynév valószínűleg összefügg a bota, az újszülött teve, a tevecsikó szóval. A Poklosi helynév a ragadós, szurkos feketeföldre vonatkozik, bár egyesek úgy tartják, hogy a honfoglalás körüli időszakban a visszatérő magyar seregekben sok volt a bélpoklos, akiket ide telepítettek. Poklosiban szoborral állítottak emléket a beteg embereket istápoló szerzeteseknek.

Nevezetességei

Pata műemlék jellegű református temploma – 1794-ben épült barokk stílusban. Különleges szépségű a templom festett, kazettás mennyezete. Patapoklosi a „szobrok falva”. A kicsi településen hét szobor áll: Árpád nagyfejedelem, Zrínyi Miklós, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, a falu első református lelkésze: Szegedi Kiss István és a poklosi falurészen a bélpoklos (leprás) vitézt ápoló szerzetes is szobrot kapott.

Testvértelepülések: Romániai Gernyeszeg és Magyarországon Gyöngyöspata

Fenntarthatóság

A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, üzleteké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”, ahogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentésében szerepelt.

A Vidék

Baranya megye Magyarország legdélebbi megyéje. A Dunántúl déli részén helyezkedik el. Északnyugatról Somogy megye határolja, északról Tolna megye, keletről Bács-Kiskun és a Duna, délről az országhatár és a Dráva. Székhelye Pécs. Baranya földrajzilag változatos terület, északi része hegyes, dombos vidék, hatalmas, egybefüggő erdőségekkel, míg déli és keleti részén síkság található.

Vidékfejlesztés

A vidékfejlesztés stratégiai célja: a vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása: a vidékről történő elvándorlás megállítása, a fiatalok számára a helyben maradásra, a hazatérésre ösztönző feltételek kialakítása, képzett, világlátott fiatalok vidékre költözésének segítése, a gazdálkodás és a vidéki élet vállalásával összekötött gyerekvállalás segítésével a demográfiai egyensúly helyreállítása.